DeLamater, J., Koepsel, E. (2014). Relationships and sexual expression in later life: A biopsychosocial perspective. Sexual and Relationship Therapy, 30(1), 37-59.
Estes, C.L., Binney, E.A. (1989). The biomedicalization of aging: Dangers and dilemmas. Symposium, 29(5), 587-596.
Featherstone, M. (1997). A test a fogyasztói kultúrában. In. Featherstone, M.; Hepworth, M.; Turner, B.S. (szerk.). A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teória. Budapest: Jószöveg Könyvek.
Golde, P., Kogan, N. (1959). A sentence completion procedure for assessing attitudes toward old people. Journal of Gerontology,14, 355-363.
Hinchliff, S., Gott, M. (2008). Challenging social myths and stereotypes of women and aging: heterosexual women talk about sex. Journal of Women and Aging, 20(1-2), 65-81.
Karpf, A. (2014). Hogyan szeressük az életkorunkat? Budapest: HVG Kiadó Zrt.
Katz, S., Marshall, B.L. (2003). New sex for old: Lifestyle, consumerism and the ethics of aging well. Journal of Aging Studies 17(1), 3-16.
Marshall, B.L. (2006). The new virility: Viagra, male aging and sexual function. Sexualities, 9(3), 345-362.
Sontag, S. (1972). The double standard of aging. Saturday Review of the Society, September 23rd, 29-38.
Széman, Zs. (2008). Ki az idős? – Az öregedés különböző szempontjai. Esély – Társadalom-és szociálpolitikai folyóirat 2008/3, 3-15.
United Nations Secreteriat. (2013). World population ageing. New York: Department of Economic and Social Affairs of the United Nations Secretariat.